A határon túl élő magyar fiatalokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, ha magyarországi egyetemre, főiskolára jelentkeznek, mint itthoni társaikra.
Mire kell figyelni a jelentkezéskor?
Az alábbiakban kiemelünk néhány pontot, amelyre érdemes figyelni az e-felvételi űrlapok (vagy a jelentkezési lap) kitöltésekor.
Határon túli magyarság
A „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy határon túli vagyok" mezőt akkor kell megjelölni, ha a jelentkező olyan ország állampolgára, amely nem az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség (az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia) vagy Svájc állampolgára.
Ez azért fontos, mert ha a jelentkező nem a fenti országok állampolgára, DE határon túli magyar, akkor jogosult lehet az állami ösztöndíjas képzésben való részvételre. Jellemzően ezt a mezőt a szerb, a horvát és az ukrán fiataloknak kell kitölteniük, hiszen mind Románia, Szlovákia, Szlovénia, és Ausztria uniós tagállam.
A határon túli magyarságot dokumentummal nem kell igazolni, csak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni erről a státuszról. Az e-felvételiben ez a mező eleve csak akkor jelenik meg, ha olyan állampolgárságot választ a személyes adatoknál, amelynél felmerülhet.
Állandó lakcím és értesítési cím
Egy magyarországi címet kötelező megadni.
„A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 81.§ (1) bekezdésére tekintettel - egy magyarországi állandó lakcím/tartózkodási cím vagy magyarországi értesítési cím megadása kötelező! Amennyiben nem áll módjában magyarországi lakcímet/tartózkodási címet vagy értesítési címet megadni, illetve magyarországi címmel rendelkező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, úgy a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során az Oktatási Hivatal jelölhető meg a postai kézbesítések meghatalmazottjaként. Ebben az esetben az alábbi címet szíveskedjen megadni: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190."
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a jelentkező állandó/tartózkodási címe külföldi, akkor kötelező értesítési címként megadnia egy magyarországi címet, illetve ezzel párhuzamosan az értesítési cím nem lehet külföldi.
Ezért ha a jelentkezőnek van Magyarországon rokona, ismerőse, munkatársa, akire rábízhatja, hogy átvegye és megőrizze a hivatalos iratokat (vagy esetleg még tovább is küldi neki), akkor ajánlott őt megkérni, hogy vállalja. Ha nincs, akkor kell értesítési címként megadni az Oktatási Hivatalt. Ebben az esetben a leveleket személyesen (vagy a jelentkező nevében meghatalmazással) lehet átvenni az Oktatási Hivatal nevében eljáró Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán a következő címen: 1122 Budapest, Maros u. 19-21. (Nyitva tartás: munkanapokon 8 és 16.30 között, szerdánként 8 és 18 óra között.)
Külföldi állampolgárok esetében is kötelező egy rendszeresen olvasott e-mail cím megadása, mivel a felvételi eljárásban a különböző hivatalos értesítések, esetleges felszólítások elsősorban elektronikus formában érkeznek. Ezen túl javasolt egy vonalas vagy mobilszám rögzítése is, amelyen a jelentkező elérhető, vagy számára üzenet hagyható (ezeknek nem kell magyarországinak lenniük, lehetnek külföldiek).
Középiskola adatai
Ennél a pontnál a következőre kell különösen figyelni: ha külföldön működő iskolában végzett (ami valószínűsíthető), akkor ezt kell bejelölnie (az ország megjelölésével együtt) a jelentkezéskor és nem azt, hogy gimnázium vagy szakközépiskola stb. Ez utóbbi típusok közül csak akkor kell választani, ha Magyarországon működő magyar rendszerű középiskolában végzett a jelentkező.
De a határon túli magyarok esetében a mérvadó és helyes válasz a külföldön működő középiskola (akkor is, ha magyar tannyelvű).
Eredmények rögzítése
Aki külföldi vagy magyarországi, de külföldi rendszerű iskolában végzett, azoknak nem kell sem a középiskolai tantárgyak eredményeit, sem pedig az érettségi vizsgaeredményeit feltüntetnie. Mivel az egyes országok értékelési rendszere más-más, más az átváltás és mások ezek elbírálásai szempontjai is.
Ehelyett a megfelelő dokumentummásolatokat kell a jelentkezésükhöz (vagy pótlólag legkésőbb ja dokumentum-benyújtási határidőig) csatolni. Idegen nyelvű dokumentumok esetében szükséges a hiteles fordítás másolata is.
Jelentkezhet határon túli magyar fiatal állami ösztöndíjas képzésre?
A magyarországi egyetemek, főiskolák képzésein, különösen azok állami ösztöndíjas formáin meghatározott feltételekkel lehet részt venni. A nem magyar állampolgárok akkor jelentkezhetnek támogatott képzésre, ha az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgárai.
A horvát, szerb és ukrán határon túli magyarok azonban szintén jelentkezhetnek állami ösztöndíjas képzésre. (Erről a felsőoktatási törvény, illetve a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény rendelkezik.) Ennek a feltétele, hogy jelentkezéskor a jelentkező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik határon túli magyar nemzetiségükről.
Ha a jelentkező a Magyar Köztársaság területén élő menekült, menedékes, befogadott, bevándorolt vagy letelepedett, akkor a megfelelő státuszt igazoló okirat másolatának benyújtásával szintén jogosult jelentkezni állami ösztöndíjas képzésre.
Csak akkor jelentkezhet bárki támogatott képzésre, ha a választott szakot valóban meghirdették ebben a formában is (hiába a jogosultság, ha a képzést csak önköltséges formában hirdetik meg), illetve ahhoz, hogy a jelentkező támogatott képzésben tanulhasson, el kell érnie az állami ösztöndíjas képzés (júliusban) meghatározott ponthatárát.
A fentiekben leírtak csak azt jelentik, hogy valaki az állampolgársága alapján jogosult támogatott képzésre jelentkezni. Ha azonban korábban már tanult támogatott képzésben Magyarországon, akkor az ő esetében figyelembe kell venni az ún. támogatási időt is. (A támogatási időről bővebben az aktuális Tájékoztatóban lehet olvasni.)
Mit jelent az idegen nyelvű dokumentumok esetében a hiteles fordítás?
Ha a jelentkező olyan dokumentummásolatot nyújt be, amelyet idegen nyelven állítottak ki, akkor csatolnia kell a benyújtott okirat vagy okiratok magyar nyelvű fordítását, nem latin vagy cirill betűvel írt dokumentumok esetén a magyar nyelvű hiteles fordításának másolatát is.
Hiteles fordításnak akkor tekinthető egy fordítás, ha azt az alábbi szervezetek valamelyikének hitelesítési záradékával látták el:
- Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (www.offi.hu),
- magyar külképviseleti szerv,
- magyar közjegyző.
A kétnyelvű, vagyis az olyan dokumentumoknál, amelyben magyarul is benne vannak az információk, nincs szükség a fordításra.
Amire figyelni kell:
- a hiteles fordításról - csakúgy, mint bármely más dokumentumról - szintén elengedő egy fénymásolatot csatolni, semmiképp nem kell az eredetit beküldeni! (Ez a jelentkező saját érdeke is, mivel egy ilyen fordítást később is felhasználhat, például ha esetleg egy újabb felvételi eljárásban is jelentkezik.)
- be kell küldeni annak az iratnak a másolatát is, amelyről a fordítás készült! Sokan követik el azt a hibát, hogy csak a fordítást küldik be, ami ebben a formában nem elegendő. Azaz, ha például a jelentkezőnek idegen nyelven kiállított érettségi bizonyítványa van, akkor erről két dokumentumot kell beküldenie: a bizonyítványmásolatot ÉS a bizonyítvány hiteles fordításának másolatát is.
Forrás: www.felvi.hu