Humans of POTE 21.
Forrás: @Confabula
“Már öt éves koromban, ha bárki megkérdezte, mi leszel, ha nagy leszel, olyan határozottsággal válaszoltam, hogy orvos, mintha más szakma nem is létezne. Számomra tényleg nem is létezett. Egészen másodév végéig, akkor egy kicsit motivációmat vesztettem, úgy éreztem, sosem jutok el a gyógyításig.
Emiatt kezdtem el dolgozni a PTE KK SBO-n, és ez a szerelem immáron harmadik éve tart. Ebben a rendkívüli járványügyi helyzetben lehetőséget kaptam a KEK-ben, a Pécsi Koronavírus Ellátó Központban helytállni. Ez a szituáció lényegében ugyanazt tanította meg nekem, mint eddigi munkám is. Rengeteg mechanikai skill mellett arra vagyok a legbüszkébb, hogy együtt dolgozhatok orvosokkal, szakdolgozókkal CSAPATként. Rendkívül fontos a kommunikàció, és az SBO-n különösen jelentős a szakdolgozói szakértelem. Sokszor nevettünk gyakorlatokon, ahogy az oktató odasúgta viccesen, hogy “az ápolókkal jóban kell ám lenni, mert különben el vagy veszve”. Egy akut szituációban, például egy politraumatizált betegnél, ahol mindenkinek megvan a feladata, nem mindegy, milyen olajozattan megy az a bizonyos gépezet. Ezeket csak együtt lehet véghezvinni. Emellett a KEK mégjobban bebizonyította nekem, milyen fontos a fegyelem. Egy rosszul felvett szájmaszk, szemüveg veszélyt hordozhat magával. Nem csak azért, mert én megbetegszem, hanem az egész osztályt veszélybe sodrom, ami jobb esetben két hét hatósági karantén.
Örülök, hogy ezeket az egyetemi tanulmányaim mellett élhettem át, mert kezdő rezidensként úgy gondolom, nem láttam volna bele ebbe a rendszerbe egy másik, ugyanolyan fontos szemszögből, aminek köszönhetően ez jól, tényleg egységként működik. Ezért ajánlom mindenkinek, hogy az egyetemi tanulmányai mellett próbálja ki magát a gyógyítás ezen területén is, szerintem megéri!”
Pintér Márton - 5.éves orvostanhallgató
#confabula #humansofpote #pteaok #pecsiorvosi #pecsigyogyszeresz