Felvételi

Mi az a hallgatói nyilatkozat, és kinek kell aláírnia? Mennyi pénzt kell visszafizetni, ha nem sikerül elvégezni az egyetemet, és mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomázás után? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

 

A Hallgatói Nyilatkozat módosítása 2020. január 1-től

az oldal alján olvasható

Kiknek kell aláírnia a hallgatói nyilatkozatot?

A hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést) minden elsőévesnek kötelező aláírni a beiratkozáskor, ha állami ösztöndíjasként szeretné elkezdeni a tanulmányait. Ez érvényes a nappali, esti vagy levelező munkarendben tanulókra, az alap-, osztatlan és mesterszakosokra, illetve a felsőoktatási szakképzésben részt vevőkre is.

Ha szeptemberben önköltséges helyre kerültök be, de később a tanulmányi eredményetek révén sikerül állami ösztöndíjas helyet szereznetek, szintén alá kell írnotok a nyilatkozatot: ebben az esetben a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak.

Mit tartalmaz a nyilatkozat?

A hallgatói nyilatkozat aláírásával egyrészt vállaljátok, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomát, másrészt azt, hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányaitoknak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.

Ha szakot váltotok, az első feltétel szempontjából újrakezdődik a számolás, és ugyanúgy a képzési idő másfélszerese áll majd a rendelkezésetekre a diploma megszerzéséhez.

Mi történik, ha nem tudom időben befejezni a képzést?

Akkor vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj, vagyis a szak teljes önköltségének a felét.

És akkor, ha nem dolgozom itthon elegendő ideig?

Akkor a teljes összeget vissza kell fizetnetek.

Mit jelent a hazai munkavégzési kötelezettség?

Adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznetek (vállalkozók is lehettek, a lényeg csak annyi, hogy bejelentett legyen a munkaviszony). Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgoznotok a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a "ledolgozást", és az sem feltétel, hogy folyamatos legyen.

Ha két alapképzést végzek egyszerre, az egynek számít?

Nem, ugyanis nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végeztek két - államilag támogatott - alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzitek mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell "ledolgoznotok" - hiszen mindkét alapszakon három-három évig tanultatok állami ösztöndíjasként.

Az egyetem mellett végzett munka is beleszámít a ''ledolgozásba''?

Ha az első képzésetek alatt dolgoztok, akkor nem, a már elvégzett alapszakot viszont elkezdhetitek ledolgozni a mesterképzés alatt. Ugyanez vonatkozik a párhuzamosan végzett szakokra is: az első diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkentitek a ledolgozandó időt.

Van kivétel?

Igen, a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek ledolgozni a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. Az önkéntes katonai szolgálat időszaka duplán számít bele a ledolgozandó időszakba.

A külföldi munkavégzés egyáltalán nem számít bele?

Csak abban az esetben, ha szomszédos államokban élő magyarok vagytok, ilyenkor a származási országban és Magyarországon is teljesíthetitek a kötelezettségeteket.

Mi van, ha nem találok munkát?

Ha álláskeresési járadékot kaptok, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.

 

A Hallgatói Nyilatkozat módosítása 2020. január 1-től

2020. január 1-jétől változik a felsőoktatási törvény: ha otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek, az alapértelmezett "büntetésetek” a hazai munkaviszony fenntartása lesz (ehhez még kérelmet sem kell beadni), a képzési költség felét csak akkor kell visszafizetni, ha a képzés megszűnését követő két éven belül nem kezdtek el Magyarországon dolgozni.

Mi történik, ha abbahagyjátok a képzést?

A 2020. január 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint ha osztott képzésen (alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés) egy, osztatlan képzésen (általános orvos, jogász stb.) két aktív, állami ösztöndíjas félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, egy forintot sem kell visszafizetnetek, állami ösztöndíjas kötelezettségeitek megszűnnek.

Azonban ha osztott képzésen több mint egy, osztatlan képzésen több mint két aktív állami ösztöndíjas félévet használtok fel, és a képzésen nem szereztek abszolutóriumot, hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek lesz. Mégpedig az alábbi számítások szerint: felhasznált félévenként 150 napot kell dolgoznotok.

Mennyi idő alatt kell teljesíteni a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget?

Az adott képzés megszűnésének napjától számított két éven belül munkába kell állnotok.

Mi történik, ha tanultok vagy tanulni fogtok?

Ilyenkor kérelmezni kell a munkavállalási kötelezettség felfüggesztését. Ezt megtehetitek, ha:

  • a hazai munkaviszony teljesítésének időszakában magyarországi hallgatói jogviszonyotok van, vagy új (magyar vagy külföldi) hallgatói jogviszonyt létesítetek
  • teljesítés időszakban nappali tagozatos, iskolarendszerű szakképzésben tanulói jogviszonyt létesítetek

Forrás: eduline.hu

Események

A hónap eseményei

2019 szeptember
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6